Archívum

Archive for 2009. május

Imalánc esőért

május 20, 2009 3 hozzászólás

“Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen esõ, nem is volt esõ a földön három évig és hat hónapig. Aztán ismét imádkozott, és az ég esõt adott, s a föld megadta termését.” (Jakab 5, 16b- 18)
A májusi eső aranyat ér- tartja a népi bölcsesség. Éppen ebben van hiánya a földnek országszerte, Erdély legtöbb részében másfél hónapja nem volt eső. A vetések sok helyen még ki sem bújtak, ahol pedig kibújtak, többségükben már elszáradtak. Ez a száraz és forró időjárás a mezőgazdaság számára végzetes kimenetelű lehet; így is már elképzelhetetlenül sok ember megélhetési lehetőségeit alapjaiban nehezítette meg.
Éppen ezért kérjük az ég és a föld Urát, hogy könyörüljön rajtunk.
Imádkozzunk kis és nagy közösségeinkben -ahogy Illés próféta is tette-, hogy küldjön az Úr esőt és áldást az országra.
Fohászkodjunk hittel és könyörögjünk reménységgel, hogy meghallgatásra találjunk Istennél.
“Kérjetek esõt az ÚRtól a tavaszi esõ idején! Az ÚR alkot viharfelhõket, õ ad záporesõt és mezei növényeket mindenkinek.” (Zakariás 10,1)
Küldjük tovább e felhívást minél több ismerősnek, szervezetnek, gyülekezetnek, egyháznak.
U.i. az utóbbi időjárási jelenségről az alábbi linkre kattintva többet megtudhatunk:  http://www.adevarul.ro/articole/fenomenele-climatice-extreme-se-apropie-incet-dar-sigur-catre-romania.html

Jári elküldte vagy három körüziben is nekem az imaláncot. S ma láttam Józsika státusaként is, s mondom magamnak (me’ én szoktam magammal beszélni! De ki nem, mi?!): Nehogy má’ kimaradjak ebből a divatból! Ezé’ írok egy bejegyzést a blogomra. Ha most olvasod, akkor nem hazudtam, s írtam.
Sok ember szerint hülyeségnek tűnhet, hogy ősemberek módjára táncolunk a tűz körül, és kérjük az esőt, mint a béka. Pedig nem hülyeség. Ha kicsit utánanézel, rájössz a fontosságára. Mármint az esőére. S az imáéra is.
Gondolj bele. Így is elég szegényesen élünk. Nem elég a válság, még szárazság is kell? S ha esetleg lesz, akkor majd úgyis fog esni egyszer, mi? És akkor lehet dolgozni megint. De miből fogunk vetni, ha azelőtt nem termett semmi? S ki fog dolgozni, ha a sok betegség is jön a szárazsággal? Eléggé ijesztő… nem elég a sok vizsga, a szesszió, még ez is!
Hát, reméljük tényleg lánc lesz mindenki ajkán!

Kategóriák:Uncategorized Címke: , , ,

La(E)nd of choice

május 20, 2009 Hozzászólás

A neten szörfözgetve… bocs, csak a kezdők szörföznek, én cirkálok! Szóval a neten cirkálva érdekes dolgokat kaptam pölö (= például rövidítéséből: pl.) a transindex.ro – n. Amin jókat lehet szórakozni. A nagy magyar összefogást annyira nem bámultam meg, mert van elég zöld plakát Fülébe’ es, ami minden magyart hív június hetedikén szavazni. Ha lesz arra új személyim, akkor mindenképp megyek.
De tarnsindex. Fogadjunk, hogy nem sokan tudtátok, hogy Romániának van turista himnusza. A Címe pedig az, hogy „Romania – The land of choice”. Itt lehet meghallgatni: http://www.turism.gov.ro/ro/noutati/139/imnul-turistic-al-romaniei . Fülei szavakkal élve: nem nulla. Kapta hozzá szöveget is, ami egyszerű és fülbemászó. Egy román blogíró szerint „Va recomand sa dati drumul la melodie in alta fereastra in timp ce cititi acest articol.” Legjobban azt élveztem, hogy tényleg egyszerű a dal szövege, de ő lefordította románra, s a román fordítást szépen kiszínezte piros – sárga – kékre, hogy ezzel is növelje a patrióta szellemiséget. Íme az angol dalszöveg:

Hey traveler you have been around the world,
You have seen a million things
You’re still sad.
Why are you so… sad..?
Give me your hand let me show you this land
Where rivers and mountains have always been friends
Come and feel the sunshine swimming in the sea
Where the days dull and putin (brahmaputra??)
Are ancient history
Come to romania the land of choice
See the castles and the kings
Come to Romania the land of choice
Its the land that’s walked the roads,
Its the flavor of the gods.
Close your eyes, imagine stars will rise
Weaving legends of princes and towns
Take my hand and fly across this land
You will smile,
But just for a while!

Ki az ötlet atyja? Vagy inkább az anyja? Elena Udrea, Pd – L politikusától, aki saját bevallása szerint nem csak egy szőke nő. S hogy mennyibe került. Nem olyan sokba, csupán tízezer euróba. De megérte. Miért angolul? Azért, mert külföldön is nyomatni fogják, nem csak itthon. Várhatóan a tengeren nagy sláger lesz. (Az is lehet, hogy az EMTÍVÍ is közvetíteni fogja, mi?).
És ki a kivitelező? Ki más, mint Marius Moga, aki – a transindex szerint – egy Eurovizios közhelygyűjteményt alkotott: kicsi disco, kicsi pop hangzás, táncika, pánsíp és operettbetét.
A reakciókból ítélve nem csak nekem kedvencem ez a sor: „You will smile, But just for a while!” Just for a while… amíg be nem lépsz az országba?
Még nincs hivatalos videója a szának, de meg lehet nézni több variánsban is a jútubon. Amelyik a legjobban tetszik nekem:

Vagy:

Mindenesetre Udrea bérencei nem alkottak akkorát, mint HappyFish TV produkciójaként megjelenő paródia, a The Benny Healers előadásában.

Íme:

„We are Romaniam we’re in deep shit,
So just start paying,
Come enyoy our girls,
Come enjoy our children,
Just come and celebrate with us,
The end of choice.”
Ez lenne az. A vélemények, mint mindig, megoszlanak most is. Van, aki nagyon – nagyon – nagyon élvezi az eredetit, és szidja a paródiát, mint a bokrot, mondván, hogy ez az az ország, ahol élünk, s amit szeretni kell hibáival és előnyeivel együtt. Mások szerint a paródia messze túlszárnyalja az eredeti dalt.

Mondjuk ideje is volt egy külföldi reklámnak, hogy megismerjék Romániát egy kicsit jobban, s ne egy ilyen fekete lyuk legyen az emberek képzeletében:

Egyes emberek szerint errefelé még csak nem is mosunk. Sok ember meggyőződése szerint Románia nem is egy ország. Egyesek azt sem tudják, hogy hol keressék a térképen: Ázsiában vagy Afrikában. Mások szerint itt azt a romlott kaját zabáljuk, amit a nyugati országok lakosai már kidobtak.
Sokak Drakula nevével asszociálják Romániát. Vajon miért? Hogy ezt enyhítsék, illetve kitörüljék a köztudatból, egy új szlogent találtak ki. (Minnyá le is írom, csak ezzel a lassú nettel későre tölti be az Opera az oldalt) Na, megvan! Szóval, országimázsra a külügy potom ötmillió eurót szán. Ennek keretén belül megalkották az új szlogent is: Romania fabulouspirit! Ezért a rövidke szösszenetért százezer, igen, százezer eurót kapott Lucian Georgescu. Ez már valami!
Viszont egy jó reklámhoz szükség van egy szupermárkáre. Mi lehet az? A Dero? Borsec? Murfatlar? Bergenbier? Sokak szerint az Ursus. Na akkor hajrá, igyunk egészséggel, hátha kimászunk valahogy a „deep shit” – ből!

Kategóriák:Uncategorized Címke: , , ,

Többnyelvű ismertető táblák Kolozsvár műemlékein

május 18, 2009 1 hozzászólás

Egy két emberkének láttam ezt a linket státusban: http://tobbnyelvuseg.transindex.ro/?lang=%20hu
Eleinte „nem tentált” annyira, de mikor már azt a szöveget láttam, hogy „ejisze iszunk… :D”, s ez volt a link (tudod, mikor olyan kék s aláhúzott a státusod, és ha rákattintasz, előizél egy hogymondják), na akkor már magától érthető módon felkeltette az érdeklődésem. Kattintok, hát ez jött elé. Na, ha már itt vagyok, olvassam el… megérte!

Tisztelt Sorin Apostu polgármester úr!

2009. május 7.-én megtartott sajtóértekezletén bejelentette: többnyelvű ismertető táblákat helyeznek el minden kolozsvári műemléken. A felirat három nyelven – románul, angolul és franciául – lesz olvasható. A sajtótájékoztatón megkérdezték Öntől, hogy miért nem kerülhet fel magyar nyelvű felirat is a táblákra? Az Ön válasza az volt, hogy azért, mert a magyar nyelv nem nemzetközi nyelv.
Jelen petíció kezdeményezői, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) valamint a Transindex internetes portál szerint ez az érv több ok miatt is elfogadhatatlan:
1. nem csak az angol és a francia, hanem a német, olasz, orosz, spanyol nyelvek is nemzetközinek számítanak, így nem érthető, miért épp az előbbi két nyelvet választották. Amennyiben a kezdeményezésnek nincsen szimbolikus üzenete, hanem pusztán a Kolozsvárra látogató turisták tájékozódását könnyítenék meg a feliratokkal, indokolt lenne statisztikákkal is alátámasztani a nyelvi opciót.
2. továbbá nem tekinthetünk el attól, hogy válaszának szellemisége azokat az időket idézi, amikor minden nyelven ki lehetett tenni Kolozsvár bejáratához üdvözlő táblát, csak éppen magyarul nem. Vajon véletlen, hogy pont magyarul és németül nincs helye a tájékoztatásnak, annak ellenére, hogy Kolozsvár történelmében a magyar közösség ugyanolyan fontos szerepet játszott mint a román, valamint a német közösség?
A három nép évszázadok óta együtt él ezen a vidéken. Ennek a nagyon gazdag és értékes hagyománynak óriási fontosságot kellene tulajdonítani, ugyanis az itt élő kultúra egymásra hatása, együttélése alakította a várost olyanná, amilyennek ma látjuk. Erre mindenki büszke, akár román, magyar vagy német anyanyelvű. Ez a város mindenkié aki valaha benne élt, vagy jelenleg benne él és dolgozik.
A városvezetésnek hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy a sokszínű, multikulturális Kolozsvár jegyeit megjelenítse a város utcáin, épületein, állami intézmények homlokzatain – ezt egyébként a 2006-ban elfogadott városfejlesztési stratégia is előirányozza. Egy másik közösség kultúrájának, értékrendjének elfogadása tükrözi az adott város európaiságát, toleranciáját valamint a városban együttélők között meglévő kölcsönös tiszteletet.
A fentiek fényében az aláírók határozottan elutasítják az Ön érvét, és azt kérik, hogy a fentiek jegyében a most készülő feliratokra kerüljön fel a magyar valamint a német nyelv is: ezáltal a városba látogató turisták tudomást szerezhetnek a városban élő nemzetekről és megismerhetik a valódi multikulturális Kolozsvárt.
Az aláírásgyűjtés május 21-ig, csütörtökig tart. A kinyomtatott íveket a CEMO iktatja a kolozsvári polgármesteri hivatalban.

A többnyelvűség miatt a fenti levél megtekinthető román, angol és német formában is a tarnsindex.ro – n. Talán azért, hogy a fentebb említett „Tisztelt Sorin Apostu polgármester úr” ha veszi a fáradtságot, hogy elolvassa legalább egy nyelven a cikket, akkor lássa, milyen nyelveken kellene kifüggeszteni a többnyelvű táblákat.
Én beismerem, hogy a magyar nem idegen nyelv, mint az angol, a francia, a német, az orosz, a spanyol, de a románnal mi a helyzet? Ha valaki hazudik, legalább úgy csinálja, hogy ne jöjjenek rá. Hova jut így ez a világ… ha már a politikusok se tudnak hazudni?

Megkerestem a hiányzó statisztikai alátámasztást is, amiből kimutatható a román nyelv nemzetközi nemzetközi nyelvekhez való (nem) tartozása:

Tobbnyelvuseg

Szintén ezen az oldalon lehet aláírni a CEMO Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Transindex által elindított petíciót, hogy a német és magyar nyelv is kerüljön fel a másik három nemzetközi nyelvhez a kolozsvári műemlékek tábláira. Már páran aláírták, ha gondolod…