Iskola
Ki az, aki legalább egyszer nem érezte azt, hogy mindennél jobban utálja az iskolát, a könyveket, a tanulást, a tanárokat, az ellenőrzőt?! Még a legstréberebb sem mondhatja azt, hogy soha nem érzett így! Nem kell szégyellni, ez természetes! A diák munkaköri leírásához tartozik, hogy ne szeresse az iskolát. És a többség eleget is tesz ennek a kitételnek. És akkor mekkorát csodálkozik az ember, mikor azt hallja a szüleitől, hogy ők milyen szívesen cserélnének a gyerekükkel, milyen szívesen visszamennének iskolásnak! “Persze, persze…” – legyintünk, mert tanulásra ösztönző semmitmondó dumának tűnik!
Az a szívás, hogy igaz!
Addig jó, amíg az ember iskolába jár. Amíg az a legnagyobb gondja, hogy ötösnél nagyobb legyen az átlaga, hogy készen legyen a feladata; a tanár ne lássa, ahogy órán kártyázás közben eszik; nem tudja, hogy mondja meg otthon a rossz jegyet… na addig jó! Lehet, hogy ez lebeg a felnőttek szeme előtt, amikor szívesen visszamennének az iskolába. Menekülés a gondok, a bajok, a felelősség elől.
Szerintem ott van a sajnálat is! Hogy eltelt az a felhőtlennek alig mondható, mégis szép időszak. S amit nem tanult meg akkor az ember, azt csak nagy erőfeszítéssel lehet bepótolni! Iskolás fejjel az ember még buta ahhoz, hogy meglássa: nem az érettségire vagy a vizsgákra kell tanulni, hanem az életre!
Hozzászólás a(z) baresz bejegyzéshez Kilépés a válaszból
Utoljára ezeket asszontátok:
 | Varga Levente - Húsvétra k… |
| Varga Levente - Húsvétra k… |
 | baresz - Prédikáci… |
| Varga Levente - Prédikáci… |
 | BoGyo - Prédikáci… |
Oldalaim:
|
 |
|
|
Kiemelt oldalak:
|
"Véletlenül" 
Nekem hiányzik kicsit.
“tanár ne lássa, ahogy órán kártyázás közben eszik”
-ezt kacagom.
Kicsit szirupos, de jó:P
A szirup azé’ van, hogy legyen egy kicsi íze! 😀
Szerintem is jó és igaz 😛
Szerintem nem is maga az iskola hiányzik, vagy 1-2 kekó tanár, akit nézni se bírtál, hanem az ottani légkör és a sok marhaság. Pont úgy jól érezzük magunkat egy buliba, vagy egy kiránduláson, a lényeg az, hogy jó társaságba legyél. Az iskolára se úgy emlékszel vissza, hogy áh emlékszem egyszer tanultam vagy három hetet, hanem úgy, hogy Balázsi Attitól elvették a lesőjét, és pár nap múlva azt is kijavítva adták vissza :))
Abba az időbe az iskola nekünk még játék, de a tanárok minket a felnőtté válásra igazgatnak, ami akkor senkit sem érdekel. Az egész oktatási rendszerrel van baj, ezért nem vesszük észre, hogy milyen szerencsénk van, hogy még iskolások lehetünk.
Az órák nem arról kellene szóljanak, hogy kinek van jobb “magolási képessége”, hanem beszélgetésekről, amit tanítnak azt mutassák be nekünk, hogy igen, ez tényleg így van, nem úgy, hogy lediktálják és ha hiszed, ha nem ezt holnap szóról szóra vissza kell mond, hanem jön a 4-es(az még jó 🙂 )
Mostanában annyi hozzászólást írok ide, hogy lassan kellene egy olyan link, hogy:
baresz.worpress.com/cikk/szocsszili
vagy van még egy jobb:
szocsszili.wordpress.com/cikk/baresz_a_tulaj
:))
Hát… izé! Megleptél ezzel a lényegretörő okfejtéssel! :)) Hogy kinek mi hiányzik, azt csak ő maga tudja! Az biztos, hogy az iskolás s egyetemista évek úgy maradnak meg, mint legnagyobb szabadságot és elgtöbb bulit tartalmazó időszak!
Tanterv? Na ehhez nemtok hozzászólni, de vannak vele gondok. Főleg az, hogy kb négyévente változik. De mindig könnyebb a magolásra nevelni a gyermeket! Legalább nem tesz fel kérdéseket, amivel zavarba hozza a tanárt!
Viszont van jó oldala is: megtanultunk egy részt a román tanárnő életéből, hallottuk hogyan kell szakszerűen megverni a feleséged stb. :))
*a román tanárnő nemi életéből >:)
Nem akartam indiszkretén lenni s teregetni a dolgokat, de így is lehet fogalmazni! :))
ez Csomorné? :))
Hat igy visszagondolva nekem se a derivalasi kepletek hianyoznak hanem a tarsasag es az a nagy semmitteves amit lemuveltem/lemuveltunk;))21eztunk azert hogy a penzed megduplazd vagy esetleg elveszitsd,borozni a DT-be, es egy teljes napot a PSP-ezni;))Ezek itt az egyetemen nincsenek meg de ittvan ez a taknyosgamat Varga Levi aki egyfolytamba eszi az eletem h igyunk es tekeregjunk:))De tartva magam ahoz az allitashoz hogy az egyetem nm jatek en ellenallok ezeknek a kisertesnek:D:-J
Alaptalan vádakra nem tudok reagálni…:)
Ne is, Levi! Én hiszek neked s nem úgy ismerlek, mint aki örökké iszik s lóg… néha aludni is kell! 😛 :))
Ezek az én volt diákjaim?!!!Mit diákjaim, az osztályombeli volt diákok!!! És még , hogy magolni tanítanak meg a tanárok…Köszönöm szépen, ez “jól” esett…. 😦 Szili szerint akkor, mi nem beszélgettünk, és én nem arra törekedtem, hogy rávezesselek, hogy mit kell tanulni és hogy. Mindegy…
Ajajjjjj! Pedig Szili még a matekversenyt is megnyerte… ő kivétel! 😀 Mint a jelenlévők általában!
Hát ez így van! Ha nem írtunk volna dolgozatokat, és nem lettek volna felelések, akkor negyedét se szedte volna fel a banda az egésznek, szóval azért tanult sok diák(általába az órák előtt), mert félt a rossz jegytől és nem azért mert őt az annyira érdekelte. Úgy kellene tanítani, mint a varázslatos iskolabuszba >:), tudom, hogy az mese, de követendő példa lehetne. Nem mondom, hogy én tudnék így tanítani, de talán azért nem is vagyok tanár 🙂
A beszélgetésre meg annyit írnék, hogy volt mikor összejött 🙂
Szili, ne feleselj! 😀
tudod Szilárd, a megjegyzéseid keserű szájízt hagytak bennem. sajnos, már nem lehet visszacsinálni, de most jobban szeretném, ha más lett volna az osztid.
Én a hozzászólásaimmal nem utalni akarok valakire, csak úgy általánosan írom. Ez az én meglátásom, de lehet, hogy csak én látom így 🙂
Én voltam matek versenyre,9d dolgozat irás matek ora ellöt a padtársam nem a tenyerére nem a kezére se nem a lábára hanem a mellére irta rá a feladatot,én azt mondtam beköpöm ha nem hagya hogy nézzem nem a mellét há a matek példát vegül megengedte mindent lelestem öszekötem a hasznost a kellemesel.Igy kaptam 4 est.Barni remélem,hogy ez tetszik majd 🙂 légy jó tee 🙂
Ez osztán igen! De hogy hihető-e, az más kérdés! :)) 😛
No, én nem tudom itt miről folyt a beszélgetés, de muszáj leírnom, hogy nem értek ezzel egyet: “Még a legstréberebb sem mondhatja azt, hogy soha nem érzett így! ” :)) Én mindig is szerettem a sulit s tanulni :))))))))))))))))
Ténnnnnyleeeeg!
Aszittem, hogy valamit nem jól írtam, de megvan a mentségem: te nem a legstréberebbek közé tartozol, hanem a leges-legstréberebbek közé! S ez elismerés volt! 😀
Oooh, így már más :)) köszönöm! 😛
Nahát ma megleptetek volt kollégák!Szili szerintem enyhén fogalmaztál, de mindegy….az én meglátásom más. Nekem a háblátyá feléből nem sok maradt meg valószínű mert pályát tévesztettem, habár a megnyert matekversenyed után megkérdőjelezném, hogy ki nem? A nagy matematikusok, akik szerintem még egy deriválási képletre sem emlékeznek, mind más pályát választottak. Ezt nevezem én a XXI század új nyavalyájának BSZD szindrómának. Sokszínűek voltunk, de összetartottunk! A tanárok csak még színesebbé varázsolták unalmas hétköznapjainkat. Csomornéról elmondtátok, amit el kellett. Az osziról inkább nem írok semmit, nehogy keserű szájízt hadjak benne….vagy ha jobban meggondolom miért is ne írnám le az igazat, ami évek óta ki kívánkozik belőlem. Barni ezt mind ecsetelte, hogy ki mennyire szerette az iskolát. Hát én meg mondom nektek, hogy én az osztályközösségen kívül mindent gyűlöltem. Az egyetemhez képest ez egy rémálom volt. Gyűlöltem, hogy az informatika tanárnak mindig bömbölniük kellett a csajoknak, hogy megértse, hogy semmit nem tudunk_ hogy meg kellett venni a törci magazint, hogy nagy jegyet kapj. A kémia tanárnőnek nem győzted írni a dolgozatokat, hogy szeressen, a matekot titokban gyűlölni, mert félsz a bosszútól, a magyar tanárnőt félteni kellett a rosszul léttől stb. Ebből is meglátszik, hogy miről szólt a suli…És az osztályfőnöknek csak ne szoruljon a szíve ha ilyeneket lát, mert a nagy többség így gondolta. Miért nem állt oda akkor amikor kellett. Nem kellett volna azt ecsetelni a szülőértekezleteken, hogy ki mennyit iszik a torma bulikban, mert mi is ott voltunk és láttunk egyet-mást. Vagy amikor a katonaságtól voltak ki levenni az adataink a sok egyes- kettes valóban arról árulkodik, hogy mennyire szeretett mellettünk kiállni.
Ha van egy két helyesírási hibám bocsánat, de van érettségi diplomám és Tatárné mindig 5-el, de átengedett.