Archívum

Archive for the ‘otthon’ Category

Erdővidék – Sose keress új hazát

március 14, 2012 Hozzászólás

Most már ilyenünk is van! 🙂

 

Reklámok
Kategóriák:Blogol, otthon Címke: , , ,

Lopunk vagy reklámozunk?

február 6, 2012 1 hozzászólás

Ez a poszt egyben a reklám helye is lesz… vagyis az első bekezdés, ami nem feltétlenül szükséges a mondanivalóm megértéséhez, de azért nem árt. Pár hónapja elindult az erdővidék.info, amiből hírportált akarnánk lassacskán faragni! Van még mit csinálni vele, csak legyen idő, s ember. Valahogy úgy akarjuk éltetni, mint az erdély.ma, vagy a hírkereső.ro: innen-onnan összemásoljuk a híreket, azokat a cikkeket, amik érintik Erdővidéket. A bejegyzések alatt ügyesen feltüntetjük  a forrást, a szerzőt, és be is linkeljük. Ezzel nincs is gond: nálunk is megy a látogatottság, s ha valaki meg akarja nézni a forrást, nem kell gugelezni, hanem csak kattintani a linkre s máris ott van az eredeti oldalon.

Az interneten így szokás, a blogokon így szokás. Természetesen vannak kivételek is, akik csak simán elmásolják mások “tulajdonát”. De mire lehet mondani, hogy az enyém? Erre a pár sorra igen, amit itt összeidétlenkedek, mert én írtam. Tegyük fel – azaz kicsit merészen feltételezzük –, hogy Te egy Ctrl+C és Ctrl+V kombinációval lemásolod, s a kutya sem fogja tudni, hogy te írtad-e vagy nem! De a rendesebb fajta ügyesen odabiggyeszti a linket a végére, hogy honnan is van.

A gondom ott kezdődik, hogy vannak könyvek, amikből szívesen fel-feltennék pár részt. Így voltam Elek apó meséivel is. Megkaptam a MEK honlapján pár meséskötetet s onnan másolgattam fel párat, hogy legyen szebb, több, teljesebb. De mi van azokkal a könyvekkel, amik nincsenek digitalizálva. Megvan Magyar Zoltán könyve, ami erdővidéki népmondákat gyűjt egybe. Abból szívesen tennék fel pár idézetet. Ügyesen odabiggyesztem, hogy “Részlet a szerző Erdővidéki népmondák című művéből”. De szerintem ennyivel nincs elintézve, mert a szerző dolgozott vele, járta a falvakat, faggatta az embereket. A kiadót meg kellett fizetni, a könyvnek szép ára van a boltban. Az is igaz, hogy sokan nem tudnak róla, hogy létezik ilyen könyv. Esetleg elolvasnának egy-két mondát a honlapon s kedvük kerekedne megvenni. Ebben az esetben reklámnak számít! De akit nem érdekel az nemhogy meg nem veszi, el sem olvassa, s így mindegy, hogy feltettük-e vagy nem!

Lehet én bonyolítom el dolgot azzal, hogy úgy érzem, ellopjuk mások szellemi tulajdonát. Vagy reklámozzuk? Annyit gondolkoztam ezen a kérdésen, komolyan mondom, de nem tudom, mi lenne a helyes! Lehet az lesz a vége, hogy felkerül pár monda, a forrás feltüntetésével…

Hans Christian Andersen – A kis gyufaárus lány

december 20, 2011 Hozzászólás

 

 

Ha elolvasod a kommenteket, az első ez:

annyira sajnálom a csajt

ruzsi1001 3 weeks ago

Szerintem ő sem értette meg…

– Melegedni akart szegényke! – mondták az emberek. Nem tudta senki, mennyi gyönyörűséget látott, s milyen fényesség vette körül, amikor nagyanyja karján mindörökre elhagyta ezt a sötét világot.

Aknázzuk ki a Kormost avagy törpe vízierőműveket Erdővidékre!

november 4, 2011 Hozzászólás

Na, most erre mit mondj? Én sem tudtam. egy részből akár jó is lehet, viszont van olyan oldala is, ami nem nagyon tetszik senkinek. Sem nekem, sem másnak. S nekem nem azé’ nem tetszik, mert feltúrják mind a 23 hold erdőmet, ami nincs. Nem tudom milyen lehet egy ilyen gépezet, csak az erdélypontmán megjelent cikk után tudom elképzelni valamennyire: a patak vizét csőbe terelik, aminek a végén a víz hajtja a turbinát, ami áramot termel. Remélem nem tévedek túl nagyot. A 7,7 köbméteres másodpercenkénti hozamból 5 köbmétert szippant be(Innen loptam!).

Nincs is baj vele! A tervezők annyira nagyvonalúak, hogy a Natura 2000-es területet figyelembe vették, és kipakolták onnan a csőrendszert. Ez egyedülálló eset! Rendesek, nem? De mit csináljanak szegények, ha egyszer a nagyfőnök, az EU felszólította őket, hogy jó lenne valami ilyesmivel is foglalkozni?! Nem lehet csak úgy elutasítani pár milliós összeget! Mit szól hozzá Brüsszel?! Emellett lesz áramunk – vagy ha nekünk nem, valakinek biztos –, ami kábé háromszor annyit ér, mint amit az Electrica ad! S ami tiszta jó az egészben: a megvalósítás során létesül pár munkahely, amire esetleg felvesznek egy-két helybélit.

A gond ezzel van:

A beruházásnak mindössze a kezdeti szakasza fogja számottevően befolyásolni a patak és közvetlen környezetének élővilágát, az esetleges üzemi balesetekből adódó szennyeződések pedig csak kis területen és rövid ideig hatnának a felszíni és felszín alatti vizek állapotára.

Mennyi az a rövid idő s mihez viszonyítva rövid? A beruházás idejéhez? Az nem két nap! Először kivágunk minden fát a patak mentén, mert kell a hely. Azután felásunk mindent, mert kell a hely. Ha ez is megvan, megrakjuk a medret műanyag s fémcsővel, mert kell a víz. Jöhet a kábel, a kő, a beton. Utána a föld. Ha netán van valami hiba, akkor jön az eszkavátor, felás mindent. A patakok így is egyre kisebbek, mindjárt csak egy sánc lesz, amiben bokáig sem ér a víz, azt is be kell fogni! Amíg a felső folyáson áskálnak, addig a faluban csak a sárlé folyik, nem a Kormos. S akkor viszlát patakon mosás, viszlát gyermekek fürdőhelye, viszlát pisztráng, viszlát szomjas állatok!

“Ahogy kaptuk, úgy hagyjuk” – persze! Reklámnak nem rossz. Nem értek hozzá, de egy ilyen miniatűr energiatermelő izé nem termel annyi áramot, ami elég legyen, nemhogy Erdővidéknek, de még Fülének sem! Csupán azért, hogy a cégnek legyen munkája, nem érdemes megépíteni… szerintem! Valahogy nem úgy képzeltem el, hogy majd a gyerekeimnek egy csőrendszert mutatok meg, mikor megkérdezik: Hol folyik a Kormos? Melyik a Kovácsok pataka? Reméltem, hogy Erdővidékből is nem lesz betondzsungel, hanem megmarad erdőnek, rétnek, legelőnek!

Népszámlálás 2011: Székely, ungur vagy maghiar?

október 20, 2011 4 hozzászólás

Egyre nagyobb feneke kezd lenni ennek a népszámlálásnak. Reklámozzák mindenhol, hogy Minden magyar számít! S ez így is van rendjén! De lassan kezd az agyamra menni az ilyen és ehhez hasonló mail-rengeteg:

Kapott és továbbított felhívás
Nos ide figyeljetek, de nagyon jól!!!!! Nem elég az, hogy a sok ésszel megáldott székely nemzet székelynek vallja magát a népszámláláskor, hogy lehetőleg minél kevesebb magyart regisztráljanak (aminek a román karhatalom lehető legnagyobb hurrával örvend) még kitaláltak egy újabb stikát amivel lehet bomlasztani a magyarságot. Jól figyeljetek benne vagyok a népszámlálási egységben. HÁROM lehetőség…e van a magyarságnak. És figyeljétek meg milyen jól kigondolták ezek, hogy miként kell csinálni. Jön a dolgozó és megkérdi, hogy milyen nemzetiségű vagy. Te mondod, hogy maghiar vagy ungur vagy secui. De képzeljétek el a maghiar és az ungur külön kóddal működik. Hihetetlen de így van. Így most már három nemzet leszünk. Jól figyeljetek!!!!!!!! Ha azt mondjátok maghiar akkor a dolgozó beír egy kódot: 1101. Ungur 1102 és secui 1103. Nagyon figyeljetek oda mit mondtok. És azt is figyeljétek, hogy mit írnak be. Jegyezzétek meg jól ezt a három számot. Üdvözlöm a fél téglával mellüket veregető székelyeket akik még mindig azt tartják, hogy ki kell tartani. Így bomlasztanak minket. Ugyanis van aki reflexből ungurt mond, van aki maghiart és ott vannak a nemzetmentők akik eldöntötték, hogy nem tartoznak közénk. És ki röhög? A karhatalom. Leesett a pofám mikor ma megláttam. Szórjátok mindenfelé, hogy mindenki tudja

 

DSC_3687-3Na akkor itt álljunk meg egy pillanatra! Nem tudom, hogy ki indította el ezt az üzenetet. A “sok ésszel megáldott székely nemzet” kifejezést nem kell senkinek lefordítani, mindenki érti a célzást. Viszont üzenem a levélke szerzőjének, hogy egy kicsit el van tévedve. Gyuri bá’ biztos nem azért vallja magát székelynek, hogy minél kevesebb magyart regisztráljanak, hogy ezzel jól keresztbe tegyen a tulipános bandának és társainak, miközben téglával veri a mellét. Amúgy honnan jön ez a kifejezés: fél téglával mellüket veregető székelyek? Ilyent még nem is hallottam! Ejisze Nokiagyáros lett a székelység, s abból is a régi féltéglákkal akarnak kitűnni? Nem mondom, ismerek pár emberkét, akik a mezőn is nyakukban hordják a féltéglát, de biztos nem azért, hogy a mellüket döngessék vele!

Három kód! Minek? Mi a különbség az ungur és a magyar között? Kukkerék megkérdeztek pár moldvait. De ha ugyanazt jelenti, akkor minek kell megkülönböztető kód? A románok esetében is van ilyen? Ezt nem csak én kérdezem, hanem biza megkérdezte Kulcsár Terza József is – választ nem adott! Majd lehet választani, hogy ki roma és ki cigány?! De az eredeti kérdésnél maradva, megnéztem a DEXet is, hátha okosabb, elvégre román kifejezést kell(ene) magyarázni. Ezt mondja a “maghiar” kifejezésre:

MAGHIÁR, -Ă, maghiari, -e s. m. și f., adj. 1. S. m. și f. Persoană care face parte din populația de bază a Ungariei sau este originară de acolo; ungur. 2. Adj. Care aparține Ungariei sau populației ei; privitor la Ungaria sau la populația ei, originar din Ungaria; unguresc, ungar. ♦ (Substantivat, f.) Limba maghiară. – Din magh. magyar.

MAGHIÁR1 ~ă (~i, ~e) Care aparține Ungariei sau populației ei; din Ungaria; unguresc; ungar. [Sil. -ghiar] /<ung. magyar

MAGHIÁR2 ~ă (~i, ~e) m. și f. Persoană care face parte din populația de bază a Ungariei sau este originară din Ungaria. [Sil. -ghiar] /<ung. magyar

Az “ungur” címszó alatt ez szerepel:

ÚNGUR, unguri, s. m. Maghiar. – Din sl. ongrinŭ.

ÚNGUR ~i m. Persoană care face parte din populația de bază a Ungariei sau este originară din Ungaria; maghiar. /<sl. ongrinu

ÚNGUR s. maghiar.

Na, mi a különbség? Amikor valaki kérdezi, akkor te maghiarnak vallod magad, de a román ismerősök nagy valószínűséggel ungurnak mondanak. Ezt az ügyes politikusok kellene tisztázzák, mert az ember hiába áll szembe a biztossal, hogy “Na akkor mi is a különbség a kettő között?!”, mert nagy valószínűséggel nem kap pontos választ. S ilyenkor jön a székely furfang: ha nem tudom biztosra, akkor leszek székely, mert azt száz százalékos! Igen, kicsit furcsa és megkérdőjelezhető gondolatmenet, de jobbal nem szolgálhatok.

Viszont a modern világnak és a technikai fejlődésnek köszönhetően van egy olyan, hogy számítógép, amit az internetre lehet csatlakoztatni(néhol már kábel sem kell), s ha az ember begépeli, hogy nepszamlalas.ro, akkor sok kérdésre választ kaphat, és nem ír ilyen dörgedelmes leveleket! Itt van egy kisebb eligazítás, amiből kiderül, hogy tulajdonképpen nem azok osztják meg a magyarságot, akik székelynek vallják magukat, hanem a politikusok, ha éppen úgy gondolják. Ha az érdek úgy követeli, akkor szétválasztják, ha éppen az ellenkezője jó, akkor nem vágják le.

Ha arra kerül sor, akkor biztos székelyt mondok, annak ellenére, hogy a politikai erők arra buzdítanak, hogy magyarnak valljuk magunkat! Mé’, a széköly ejisze nem magyar?!

Erdély Románia legjobb országimázs-javító exportterméke

május 19, 2011 13 hozzászólás

DSCF3578 Mostanában az angolok ellepték Erdélyt! Na, nem kell megijedni, nem invázióra készülnek, csupán egy vezetőt küldtek. Az is lehet, hogy csak felderítőnek… Éppen Károly herceg mondta, hogy Erdély Románia legjobb országimázs-javító exportterméke. Azért is lett ez a mondat a címe az írásnak, mert tele van optimizmussal és dicsérettel. Feltételezhetnénk azt is, hogy csak udvariasságból hangzott el, de az tönkretenné a kijelentés által bennünk felébredő büszkeséget és megelégedést: “Csak elhiszi már valaki, ha egy angol főméltóság mondja! Olyan valaki, aki a világot bejárta!” S egy ilyen ember hozzánk jön, és annyira megtetszik neki a kaszálás, hogy kér is egyet.

Na ez volt az, ami elgondolkoztatott. Azaz megint fellobbantotta bennem egy turisztikai cég gondolatát. Nem kell nagy dologra gondolni. Csak egy kicsi vállalkozás kellene, némi ismeretséggel s óriási reklámmal. Ez eddig mind megoldható. Nem is annyira a profit miatt jutott eszembe. Inkább dacból jött az ötlet: többször is olvastam hogy milliónyi eurókat ad az állam a turizmus fellendítésére. A napokban is olvastam egy hasonló cikket, de nem találom, különben belinkelném. Annak ellenére, hogy ekkora pénzeket kapunk, nem sok látszik belőle. Mindig nagy hűhó volt körülötte, de Erdélyben a turizmus… hát siralmas ahhoz képest, hogy milyen lehetne.

A külföldi ember örül, ha egy kicsit elszabadulhat a városból, a munkahelyről. Azt hiszi, hogy tudja, mi az erdő, s mikor meglátja, akkor tátva marad a szája. Ott van a herceg: kaszál öt percet, s úgy megtetszik, hogy azt otthon meg kell mutatni a lordoknak! Most nem feltétlenül nagyrangú emberekre gondolok, akiket el lehetne hozni, hanem átlagos, mindennapi emberekre. S akkor jön a kérdés: “Azt hiszed ezek fizetnek, hogy itt lehessenek?!” Igen, azt hiszem.

A múltkor Szilivel is beszéltük, hogy az itteni élet akkora élmény nekik, amit el sem tudunk képzelni. Nekünk minden megvan, csak az elindulás nehéz. S akkor jönnének az emberkék. Szekéren felvinni őket az erdőre az egyik villába. Reggel madárfüttyre ébrednek, reggeli előtt egy deci háziszőttes, rövid kirándulás. Délután halásznának egy nagyot a halastónál. Este egy nagy tokány, tábortűz, nóta. Még arról is szó lehetne, hogy az otthoni zenélő gyermekek húzzák a talpalávalót, a néptáncosok kettőt fordulnak. Másnap megmutatni a falut s a környéket. Szóba állnak 1-2 idősebb emberkével, megtanulnak kaszálni. Ez már két nap. S lehetne kirándulni a környéken, mert van látnivaló bőven. Mindenkinek jó lenne: a villatulajdonosnak lenne forgalma, a halásztanya is menne. Egy nénike mindig mehetne főzni. A zenekarnak s a táncosoknak is kerülne valami aprócska. Aki megszervezte, annak is. Az állam is keresne valamennyi adócskát, a falu is fellendülne. Meglenne a reklám is, lenne turizmus. A szinte semmiből fellendülne a régió. Esetleg az üres házacskák is elkelnének.

Idővel lehetne egy tájházszerűséget is fabrikálni. Legalább egy helyen lehetne a múzeum maradványa, az érték. Ha erősen szabadon engedem a fantáziám, még egy kisebbecske lovarda is kaphatna helyet az udvaron. Vannak még, akik szőnek, az is élmény a külföldinek. Kinyílna a világ az embereknek!

Persze ez csak elmélet egyelőre. De ha egyszer lesz idő, ember, s egy aprócska tőke, akár valóság is lehetne belőle…

Erdőfüle – A kopjafák hazája

május 10, 2011 7 hozzászólás

Ha valami legalább egy embernek elég fontos, akkor az meglesz – vagy valami ilyesmit mondott Kató Kata egyszer. És lássuk be: igaza volt s van! Nem bőcsködni akarok, hogy kik vagyunk mi s milyen ügyes gyerekek vagyunk, s nem is mi találtuk fel a spanyol viaszt, de kicsit olyan érzésem van, mintha az erdofule.ro igazi beindulása óta indult volna meg az élet Fülébe. Azelőtt is voltak megmozdulások. Emlékszem, hogy jártunk próbákra, hogy a kosaras bálra ügyesen tanuljuk meg a színdarabot. Talán a tánc is működött már. De egy ideje mintha a honlapos blúzok lettek volna a helyi “viselet”. Így elmondhatjuk: a honlap elég fontos volt valakinek ahhoz, hogy legyen belőle valami.

Az elmúlt egy évben kábé megindult Erdővidék is. Megalakult a ZIKE, az EDISZ s Bene is kezdett állatokat fényképezni! 🙂 Mind apró kezdeményezések, amik lassan kinövik magukat! Ne mondja senki, hogy nem lehet csinálni semmit, mert nincs pénz. Nem is kell… olyan sok! 😀 Elképzeled, hogy mit akarsz, összeszeded a használható embereket, megcsinálod a tervet, ami menetközben sokat változik, s megcsinálod! Csak akarni kell, ilyen egyszerű! Nincs pénz? Keresel támogatót, pályázol, olcsón nyomtatott naptárakat adsz el banikkal drágábban, s a sok kicsi összegyűl.

Mondom, nem bőcsködni akarok, csak büszke vagyok… erre:

 

Ez csak a bemutató! Torrenten ne is keresd, egyelőre nincs fent, reméljük nem is lesz! Ha igazán meg akarod nézni, akkor megveszed, csak 15 lej. Ha drágának tartod, akkor elkéred a szomszédtól, akinek megvan. Sajna nem voltam ott a bemutatón, de akik jelen voltak, azok csak dicsérték. Annak ellenére, hogy az emberek mezőre menet is gyakran elmennek a temető mellett, megtelt a kultúr. 

A cirka harminc milliós költségvetésből készült film(amiből húsz volt a kamera!!!) hűen mutatja be a kopjafák faragását, szimbólumait, jelentőségét. Színvonalas alkotás! Gyermekek és felnőttek örömmel segítettek. Amíg néztem, az jutott eszembe, hogy: “Ha ilyen vagány lett a mostani lehetőségekkel, milyen lett volna profi felszereléssel!?” Sajnálom, hogy nem lehettem ott a készítésnél! Mindenesetre ajánlom minden füleinek, erdővidékinek… és nem csak!