Lájkot mindenáron!

március 14, 2012 1 hozzászólás

Valahol meg tudom érteni azokat az embereket, akik kihasználják, hogy bejutnak egy-egy Fészbúkos csoportba, s ott aztán reklámozzák magukat, vagy valami versenyt, vagy bármit. Mondjuk nem is volna baj, ha a linkelt lájkolnivaló valahogy összefüggésben lenne a csoporttal. Itt az összefüggést nem arra értem, hogy jó sokan vannak a csoportban s mert valaki felvett, kapok ötvenezermillióegy lájkot.

Az Olaszteleki Danielek Apródjai csoportban találtam:

group1

Group2

 

Group2

A szavazz a köpeci szilre csoportban pedig ezeket:

group5

Group6

Group4

Valahol arról is szó van, hogy a FB annyira bekerült mindenhova, hogy már lassan az iskolai minősítéseket is lájkban fejezik ki. Rengeteg verseny, szavazás azon dől el, hogy kinek van több ismerőse, ki tudja kivel reklámoztatni magát, hogy minél többen kattintsanak arra a bizonyos gombra. Erre pedig kiváló lehetőséget nyújtanak a csoportok, ahol gyakran ezerszámra vannak tagok. Ez valahol igazságtalan szerintem. Főleg fotópályázatokon szoktam azt érezni, hogy nem nevezek be. Úgysem az a mérce, hogy mit tudsz, mit küldesz be, hanem az, hogy minél többen tetszikeljék. Igen, én is megtehetném, hogy reklámozom azt a linket, de nem osztom meg. Lehet, ez az én szerencsétlenségem, de “evvan!”.

A csoportok nem azért vannak, hogy magunkat reklámozzunk. Egy jól meghatározott céllal hozta létre valaki, egy bizonyos embercsoport számára. Ami beleillik a témába, azt bátran fel lehet tenni, linkelni, írni, megosztani. De ami nem, azt inkább tegyük a saját falunkra… vagy hozzunk létre egy csoportot neki – szerintem!

Kategóriák:Uncategorized

Erdővidék – Sose keress új hazát

március 14, 2012 Hozzászólás

Most már ilyenünk is van! 🙂

 

Kategóriák:Blogol, otthon Címke: , , ,

Judy Bailey – Don’t you know

március 4, 2012 Hozzászólás

Jó reggelt!

 

Aki volt a VAU-n és a Válts irányt! fesztiválon, az tudja: pontosan így énekelte el 300-400 ember előtt is ezt a számot, mint Ausztrália legnagyobb városában! Szerintem ezzel a szerénységgel, élettel és közvetlenséggel tud annyi embert megszólítani. Azt hiszem róluk mesélte Kata, hogy a fesztiválon pár óráig hordozták őket a mikróbuszban, aszalódtak a melegben, de egy rossz szavuk nem volt! 🙂 Azért ez valami! Főleg ha azt nézed, hogy vannak ilyen-olyan helyi sztárocskák, akik olyan kényesek, hogy éppen csak nem a szervezők kell énekeljenek helyettük!

Kategóriák:Teo, Zene Címke: , ,

Hejes iráss!?

március 3, 2012 3 hozzászólás

helyesiras Minden ember életében vannak olyan dolgok, amik nagyon-nagyon tudják idegesíteni. Mindegy, hogy apróság vagy komoly, egyformán fel tudják húzni. Na, így vagyok én is elég sok dologgal (Két mondatban kétszer használtam azt a szót, hogy “dolog”! Többet kellene olvassak!?). Most nem sorolom fel az egészet, túl hosszú lenne a lista.

Sokkal látványosabb és szórakoztatóbb volna ez a bejegyzés, ha szemléltetőeszközt is használhatnék, mondjuk egy-két idézetet. De nem is szükséges, mindenki találkozik naponta a FB-on olyan mondatokkal, amikből nem csak a pont s a vessző hiányzik, hanem mindenemü hüje hejes irási szabáj betartása is. A másik ok: nem akarok szemét lenni! A szomorú az, hogy a szerzők közül sokan vagy egyetemisták, vagy már elvégezték az egyetemet. Ha valaki nem tud egy ép mondatot leírni, akkor az hogy fog dolgozni? Ha véletlenül papírmunkát kap, elindítja a wordot, s addig javítgatja a szöveget, míg eltűnik az összes vörös vonal a szavak alól?

Mindenki járt minimum 12 évet iskolába, ami azt jelenti, hogy bő tíz év állt rendelkezésre, hogy a megtanult betűvetést csiszolgassa. Ritka az a gyermek, amelyik magától s szívesen ül le tanulni, mert tudja: amit megtanul, nem veheti el senki tőle! A tanár kell leültesse a székre a könyv elé! Emlékszem, az első könyv, amit elolvastam Defoe – A teljes nagy Robinson volt. Egy kerek évig tartott, míg átrágtam magam rajta. Kínszenvedésnek indult, de a végére megszerettem a könyveket. Verne regényét a rejtelmes szigetről már két hét alatt végeztem ki.

Az tud igazán felhúzni, amikor “sz” helyett “x”-t, “i” helyett “y” használ valaki! Nem tudom sem megérteni, sem elfogadni! Van egy szép nyelv, aminek megvannak a betűi, szavainak megvan a formája, a mondatoknak a struktúrája. Mégis nyakra főre születnek az újítások: xia, köxi, köxe, oxa, Barny és társai. Akinek nem tetszik, az bexéljen inglishül!

Akár a felületesség, nemtörődömség, vagányság, akár a tudatlanság az oka, nem szép, ha a leírt gondolatainkban hemzsegnek a hibák! Főleg nem akkor, ha egy nagyobbacska portálon hozzászólásokban okoskodunk, vagy Fészbúkon írunk egy szebbecske szöveget az ismerőseink képe alá.

Ajánlom a magyar helyesírás szabályainak online verzióját és a magyarhelyesírás.hu-t. Kár lenne ezért a szép nyelvért, nem?

Így lett erdővidék.info

március 2, 2012 Hozzászólás

Valamikor régen már meg akartam osztani az erdővidék.info létrejöttének történetét. Nem vagyok krónikás, ezért lehet ezt-azt kihagyok. De ígérem, hogy ami fontos, az mind benne lesz.

erdovidek info logo2

Az ötlet valamikor nyáron, ősz elején pattant ki. Szilárdcikával ültünk a butik mögött s beszélgettünk az erdőfüle.ro-ról. Megbeszéltük, hogy kellene egy oldal, amivel lemajmoljuk az erdély.mát, de abban különbözik tőle, hogy Erdővidékről szól. A nagy lendület és lelkesedés kicsit alábbhagyott, csak tervezgettük s számolgattuk, hogy honnan lenne elég pénzünk rá. Mert kell! Domain, szerver. Ez a kettő kellett először. És aztán lett, hál’Istennek. S miért .info? Azért is, mert már foglalt az erdővidék.ro. Rövidítést nem nagyon akartunk. Az .info szimpatikusabb, plusz valahogy érződik rajta, hogy milyen oldal, mit takar: információhalmaz… lesz!

2011. november 4. Ekkor tettük közzé az első bejegyzést. Emlékszem, kábé percenként lestük, hogy hányan vannak online, kommentáltak-e, mennyi a látogatottság. S hogy örvendtünk! Ejjj, azt az érzést nem adnám semmiért… most sem!

Azóta kicsit nőttünk. Jelen pillanatban 456 bejegyzés olvasható az oldalon, 950 címke, 85 elfogadott hozzászólás, 16 spam :)). A legtöbb látogató egyidőben 62 volt, február negyedikén. A Fészbúkon 229 emberke lájkolta az oldalt (ami kevés, úgyhogy lájkolgassatok ügyesen).

A látogatottság? Na ez az, amiben mérik az “értékét” egy jobbacska oldalnak. Van, ahol ez a szempont, van ahol nem. Nálunk ez IS szempont. Novemberben volt 3582 egyedi látogatónk és 6487 alkalommal nézték meg az oldalt, ami – szerintem – nem is rossz szám! Hátha így majd lesznek partnereink! 😀 Mondjuk a reklám szempontjából sem semleges, hogy hány trilliómilliárdan nézik meg az oldalt.

Ha beírod a gugelba, hogy “erdővidék”, akkor az első oldalon garantáltan megtalálod az erdővidék.infot. Nem az első helyen van, de még lehet…

A legnagyobb gond az, hogy nem értünk hozzá. Sokszor úgy vagyunk vele, hogy túl falusi nekünk ez a munka! Jó paraszti ésszel próbáljuk eldönteni, hogy mit hogyan kellene csinálni. Hallunk s olvasunk olyasmiket, hogy főszerkesztő, tudósító, reklámfelelős. De hogy nálunk ilyen nincs, az biztos. Pedig lehet kellene. Talán lesz is. Csak kellene egy ember, aki jártas az ilyesmiben, leül velünk s elmondja, hogy mit hogyan s mért.

A végén pedig köszönet azoknak az embereknek, szervezeteknek, akik segítenek, figyelnek ránk és tesznek az erdővidék.infoért/-nak!

Tervek is vannak bőven, amiket meg kellene valósítani. Csak kell rá idő és ember! 🙂

Kategóriák:Blogol Címke: , , , ,

erdovidek.info

február 24, 2012 5 hozzászólás

A mailekbe, amiket szétküldözgettünk ide-oda, mind úgy kezdtük, hogy “Pár hónapja indult egy új internetes portál, az erdővidék.info…” Igen, ezek voltak azok a mailek, amikre nagyon kevesen válaszoltak. Rengetegen voltak, vannak olyanok, akik mai napig sem válaszoltak, magyarul le se szartak! Nem baj, nem kell!

A legrosszabb az, hogy sokan nem azt látják, hogy van valami, amit közösen lehetne csinálni. Sokan versenytársat látnak az erdővidék.infoban. Hál’Istennek eléggé megy, köszönjük az aggódást. A havi kétezer pluszos látogatottság azért jónak számít szerintem, főleg hogy nincs reklám és nincs NAGY médiapartnerünk! Mert nincs!

A tapasztalatunk az, hogy csak a kicsik gondolják azt, hogy segítenek a még kisebbeken! A nagyok, vagy akik hírtelen lettek azok, bizony fel sem vették, és általában ők nem válaszoltak a mailekre. Nem baj ez sem, ha esetleg kinőjjük magunkat, mi nem ilyenek leszünk!

Ami kiütötte a biztosítékot, az volt, hogy vannak olyan erdővidékiek, akik minket semmibe sem néznek, de a nagyokat igen! Minek a helyit segíteni? Minek vele kezdeni, mikor ingyen is megcsinálják!?

Ennyi…

Kategóriák:Blogol

Lopunk vagy reklámozunk?

február 6, 2012 1 hozzászólás

Ez a poszt egyben a reklám helye is lesz… vagyis az első bekezdés, ami nem feltétlenül szükséges a mondanivalóm megértéséhez, de azért nem árt. Pár hónapja elindult az erdővidék.info, amiből hírportált akarnánk lassacskán faragni! Van még mit csinálni vele, csak legyen idő, s ember. Valahogy úgy akarjuk éltetni, mint az erdély.ma, vagy a hírkereső.ro: innen-onnan összemásoljuk a híreket, azokat a cikkeket, amik érintik Erdővidéket. A bejegyzések alatt ügyesen feltüntetjük  a forrást, a szerzőt, és be is linkeljük. Ezzel nincs is gond: nálunk is megy a látogatottság, s ha valaki meg akarja nézni a forrást, nem kell gugelezni, hanem csak kattintani a linkre s máris ott van az eredeti oldalon.

Az interneten így szokás, a blogokon így szokás. Természetesen vannak kivételek is, akik csak simán elmásolják mások “tulajdonát”. De mire lehet mondani, hogy az enyém? Erre a pár sorra igen, amit itt összeidétlenkedek, mert én írtam. Tegyük fel – azaz kicsit merészen feltételezzük –, hogy Te egy Ctrl+C és Ctrl+V kombinációval lemásolod, s a kutya sem fogja tudni, hogy te írtad-e vagy nem! De a rendesebb fajta ügyesen odabiggyeszti a linket a végére, hogy honnan is van.

A gondom ott kezdődik, hogy vannak könyvek, amikből szívesen fel-feltennék pár részt. Így voltam Elek apó meséivel is. Megkaptam a MEK honlapján pár meséskötetet s onnan másolgattam fel párat, hogy legyen szebb, több, teljesebb. De mi van azokkal a könyvekkel, amik nincsenek digitalizálva. Megvan Magyar Zoltán könyve, ami erdővidéki népmondákat gyűjt egybe. Abból szívesen tennék fel pár idézetet. Ügyesen odabiggyesztem, hogy “Részlet a szerző Erdővidéki népmondák című művéből”. De szerintem ennyivel nincs elintézve, mert a szerző dolgozott vele, járta a falvakat, faggatta az embereket. A kiadót meg kellett fizetni, a könyvnek szép ára van a boltban. Az is igaz, hogy sokan nem tudnak róla, hogy létezik ilyen könyv. Esetleg elolvasnának egy-két mondát a honlapon s kedvük kerekedne megvenni. Ebben az esetben reklámnak számít! De akit nem érdekel az nemhogy meg nem veszi, el sem olvassa, s így mindegy, hogy feltettük-e vagy nem!

Lehet én bonyolítom el dolgot azzal, hogy úgy érzem, ellopjuk mások szellemi tulajdonát. Vagy reklámozzuk? Annyit gondolkoztam ezen a kérdésen, komolyan mondom, de nem tudom, mi lenne a helyes! Lehet az lesz a vége, hogy felkerül pár monda, a forrás feltüntetésével…