Archívum

Archive for 2012. február

erdovidek.info

február 24, 2012 5 hozzászólás

A mailekbe, amiket szétküldözgettünk ide-oda, mind úgy kezdtük, hogy “Pár hónapja indult egy új internetes portál, az erdővidék.info…” Igen, ezek voltak azok a mailek, amikre nagyon kevesen válaszoltak. Rengetegen voltak, vannak olyanok, akik mai napig sem válaszoltak, magyarul le se szartak! Nem baj, nem kell!

A legrosszabb az, hogy sokan nem azt látják, hogy van valami, amit közösen lehetne csinálni. Sokan versenytársat látnak az erdővidék.infoban. Hál’Istennek eléggé megy, köszönjük az aggódást. A havi kétezer pluszos látogatottság azért jónak számít szerintem, főleg hogy nincs reklám és nincs NAGY médiapartnerünk! Mert nincs!

A tapasztalatunk az, hogy csak a kicsik gondolják azt, hogy segítenek a még kisebbeken! A nagyok, vagy akik hírtelen lettek azok, bizony fel sem vették, és általában ők nem válaszoltak a mailekre. Nem baj ez sem, ha esetleg kinőjjük magunkat, mi nem ilyenek leszünk!

Ami kiütötte a biztosítékot, az volt, hogy vannak olyan erdővidékiek, akik minket semmibe sem néznek, de a nagyokat igen! Minek a helyit segíteni? Minek vele kezdeni, mikor ingyen is megcsinálják!?

Ennyi…

Kategóriák:Blogol

Lopunk vagy reklámozunk?

február 6, 2012 1 hozzászólás

Ez a poszt egyben a reklám helye is lesz… vagyis az első bekezdés, ami nem feltétlenül szükséges a mondanivalóm megértéséhez, de azért nem árt. Pár hónapja elindult az erdővidék.info, amiből hírportált akarnánk lassacskán faragni! Van még mit csinálni vele, csak legyen idő, s ember. Valahogy úgy akarjuk éltetni, mint az erdély.ma, vagy a hírkereső.ro: innen-onnan összemásoljuk a híreket, azokat a cikkeket, amik érintik Erdővidéket. A bejegyzések alatt ügyesen feltüntetjük  a forrást, a szerzőt, és be is linkeljük. Ezzel nincs is gond: nálunk is megy a látogatottság, s ha valaki meg akarja nézni a forrást, nem kell gugelezni, hanem csak kattintani a linkre s máris ott van az eredeti oldalon.

Az interneten így szokás, a blogokon így szokás. Természetesen vannak kivételek is, akik csak simán elmásolják mások “tulajdonát”. De mire lehet mondani, hogy az enyém? Erre a pár sorra igen, amit itt összeidétlenkedek, mert én írtam. Tegyük fel – azaz kicsit merészen feltételezzük –, hogy Te egy Ctrl+C és Ctrl+V kombinációval lemásolod, s a kutya sem fogja tudni, hogy te írtad-e vagy nem! De a rendesebb fajta ügyesen odabiggyeszti a linket a végére, hogy honnan is van.

A gondom ott kezdődik, hogy vannak könyvek, amikből szívesen fel-feltennék pár részt. Így voltam Elek apó meséivel is. Megkaptam a MEK honlapján pár meséskötetet s onnan másolgattam fel párat, hogy legyen szebb, több, teljesebb. De mi van azokkal a könyvekkel, amik nincsenek digitalizálva. Megvan Magyar Zoltán könyve, ami erdővidéki népmondákat gyűjt egybe. Abból szívesen tennék fel pár idézetet. Ügyesen odabiggyesztem, hogy “Részlet a szerző Erdővidéki népmondák című művéből”. De szerintem ennyivel nincs elintézve, mert a szerző dolgozott vele, járta a falvakat, faggatta az embereket. A kiadót meg kellett fizetni, a könyvnek szép ára van a boltban. Az is igaz, hogy sokan nem tudnak róla, hogy létezik ilyen könyv. Esetleg elolvasnának egy-két mondát a honlapon s kedvük kerekedne megvenni. Ebben az esetben reklámnak számít! De akit nem érdekel az nemhogy meg nem veszi, el sem olvassa, s így mindegy, hogy feltettük-e vagy nem!

Lehet én bonyolítom el dolgot azzal, hogy úgy érzem, ellopjuk mások szellemi tulajdonát. Vagy reklámozzuk? Annyit gondolkoztam ezen a kérdésen, komolyan mondom, de nem tudom, mi lenne a helyes! Lehet az lesz a vége, hogy felkerül pár monda, a forrás feltüntetésével…

Fehér “feteke-fehérben”

február 3, 2012 3 hozzászólás

Ha valakinek azt mondod, hogy tél, egyből a hideg jut eszébe, a vakító fehérség, amitől fáj a szemed és a hó! A medve téli álmot alszik lehet korcsolyázni, s megáll az élet! Pedig dehogy áll meg! Emlékszem, mikor kisebbecskék voltunk, ilyenkor került elé – a mínusz tizenfokokban – a szeges, irány a patak! A jég úgy nézett ki sokszor, mint valami országút, éppen csak táblák nem voltak! S akkor lehetett bőcsködni, hogy ki milyen vékony jégen mer átsuhanni. Ha volt egy vékonyka sáv, ami nem volt befagyva, mindenki azon járt keresztül.

Ejj, be jó volt biciklizni is a jégen! Csúszott, estem nagyokat, felkeltem s mentem tovább. S szánkózni Garaton! A lyukas talpú szánkóval, be lassan ment! :)) Ezek jutottak eszembe, miközben végigsétáltam – sétáltam? küszködtem! – Garat-tetőn, hogy csináljak pár képet.

DSC_5554-Edit

 

DSC_5557-Edit

Kategóriák:Kepek Címke: , , , ,